Vágó István, a hírhedt szűklátókörű, azt nyilatkozta egy nagy példányszámú napilapnak, hogy képes előre megérezni dolgokat. Társaságunk megdöbbenve vette tudomásul a hírt, hogy a legendás főinkvizítor, aki mindenkire rátámadt aki másban mer hinni, mint amit a tévedhetetlen tudomány állít, ilyen eretnek dolgokkal foglalkozik, mint holmi megérzések, amiket nem lehet objektíven alátámasztani. (Ezért nem is létezhetnek.) Reméljük, hogy csak pillanatnyi elmezavarról van, és nem látjuk a képernyőn Enrico a tisztánlátó néven, ahogy percenként 200 Ft-ért másoknak jósolja meg a jövőt.
Pista, mielőbbi jobbulást kívánunk! Bízunk benned, tudjuk, hogy te nem az az ember vagy, aki pénzért eladja a lelkét*. (*A lélek szó természetesen csak metaforikusan értendő, hiszen biztosan tudjuk, hogy az anyagon kívűl semmi más nem létezik a világegyetemben.)
Vágó jóslásba kezdett
2001.03.01. 11:14 - wmiki
Címkék: tudomány eretnek
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szuklatokoruekdemagabiztosak.blog.hu/api/trackback/id/tr282293700
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
gerő100 2010.10.22. 18:58:04
A Szkeptikus Társaság lényegében Vágó István és Hraskó Gábor karrierje építgetésének eszköze.
Bevezetés
Minden társaság más képet mutat magáról kifelé, és más a belső valóság. Az olyan beszámoló, amely egy társaságot kívülről ír le, az általában torz, felületes, illuzórikus, sokszor naiv. Másrészt viszont a belső emberek érdekeltségből sokszor közelebbről látják a dolgokat, ám emiatt "rózsaszín a napszemüvegük".
Bizonyos történelmi távlatból, bizonyos jelentősebb társaságok, pártok esetében van lehetőség arra, hogy alapos tanulmányok után egy kutató esetleg egy objektív és részletes leírást adjon egy társaságról. Ám ehhez is sok-sok tag és közel álló emlékeit, nyilatkozatait kell feldolgoznia. Bizonyos levelezések, vagy őszintébb pillanatokban elkottyantott szavak, kilépő tagok nyilatkozatai nélkül aligha lehetséges ez.
"Szkeptikus Társaság", mit is gondol az ember, aki az esetleges szimpatizánsok körébe tartozik? Netán tán azt is tudhatja valaki, hogy a Szkeptikus Társaság közeli elődje a Tényeket Tisztelők Társasága, és a Szabadgondolkodó Honlap. Lehet némi sejtése arról is, hogy miféle viták övezték a névadást. A Szkeptikus Társaság nem egy filozófiai értelemben szkeptikus társaság, hanem a tudomány felől szkeptikus az ezoterikus tanok iránt. Nem akarok ezen lovagolni, mert sokan lovagoltak már, és ez egy olyan dolog, amiben a Társaság tulajdonképpen tisztázta magát, és bár a név nem teljesen szerencsés, más neveknek is lett volna hátránya. Nem ez a legnagyobb gond a társasággal.
Szóval az ember elgondol egy tudományos világképet szorgalmazó, némi szabadgondolkodó hagyományokhoz kapcsolódó, feltehetően racionalista társaságot (a racionalizmus tágabb, nem filozófiai jelentésében). Milyen is egy ilyen társaság ideális esetben? Nyilván olyan, ahol a tudományos művelődés, a gondolkodás dominál. A nyitottság értelmes gondolatokra, és a butaság és felszínesség száműzése. A tudományos elvekhez hasonlóan a kritika, és az önkritika fontos. Azt gondolná az ember, hogy egy ilyen társaságot viszonylag értelmes emberek irányítanak, viszonylag értelmes megbeszélések alapján, demokratikus, vagy kvázi-demokratikus úton. Azt gondolná, hogy a társaság belső működése is racionális, az is azt tükrözi, amit a társaság a társadalomban szorgalmazni szeretne.
Egy ilyen társaságtól az ember nyilván nem intrikákat, hatalmi harcokat, bornírt viselkedést vár. Azt gondolja, hogy a társaság tagja maguk is szellemileg magas szinten álló emberek, vagy olyanok, akik törekednek erre.
Megjegyzem, minden társasággal így van ez valahogy. Valójában természetesen a legdemokratikusabb pártok belső működése nem annyira demokratikus. A tudományos társaságok belső működése tele van emberi esendőséggel. Minden társaságra igaz - mint írtam - hogy kívülre sokkal szebb képet fest, mint amilyen belülről. Mindig igaz, hogy a társaság gyakorlata lemarad a hangoztatott elvektől. De azért mégis, vannak olyan társaságok, ahol érezhető az elvek húzó ereje, a belső tisztulás, a normáknak legalább normákként való elfogadása.
A tudomány sem attól olyan nagyon jó, hogy a tudósok annyival "szentebb" emberek, hanem azért, mert azért a tudományos módszertan legalább, mint norma ott lebeg a szemük előtt, és mert az intézmények valamennyire működnek.
A Szkeptikus Társaság Történetéből
Aki nem ismeri a társaságot, annak érdemes talán a történettel kezdeni. A Wikipédia roppant keveset mond, és a honlapjuk is szűkszavú . Már felvillantottam azonban, hogy a társaság elődje a Tényeket Tisztelők Társasága ahonnan Vágó István és Hraskó Gábor kivált, mert túl akadémikusnak, száraznak találták. Egy fontos indoklás volt még, hogy a TTT a vallások kritikáját nem vállalta fel, amit Hraskó Gábor és Vágó István szeretett volna.
Ez egy igen értelmes indoklás. Valóban, ha valaki a tudomány mellett van, és az ezotéria, babona, áltudomány ellen, akkor azon elvek mentén, amellyel ezt indokolja - konyhafilozófiásan fogalmazva -: racionalitás, logika, empirizmus, roppant mód érthetetlen, hogy a vallás miért nem böki a szemét.
A TTT történetére nem térek ki, velük nincs tapasztalatom, és nem ismerem őket.
Mivel Hraskó Gábor és Vágó István ilyen indoklással jöttek el, teljesen kézenfekvő, hogy olyan szövetségest kerestek, és találtak, amely a hiányzó oldalt pótolja. Így találkoztak össze a Szabadgondolkodó Honlap fiatal tagjaival. Ők nyíltan ateisták és a szabadgondolkodó hagyomány is egy érdekes színt vitt az alakuló társaság életébe.
A Szkeptikus Társaság alakulásakor az említett névvitán túl született egy megegyezés arról is, hogy a társaság úgy áltudomány-ellenes, hogy az ateizmust is következetesen felvállalja. Ez volt a szabadgondolkodó platform csatlakozási feltétele. Az egyesülésnekmegfelelően az elnökség akkor vegyes volt: a szabadgondolkodók talán még nagyobb súllyal is vettek részt benne. Valójában ők voltak azok, akik több aktivitást is vállaltak.
Ez az egyesség működött egy ideig, és akkoriban kezdett problémás lenni, amikor én beléptem. Én a Szabadgondolkodó Honlap szerkesztőit ismertem, én is az ateizmus felől jöttem a társaságba, és biztosítottak, hogy az ateizmus a társaságban abszolút képviselhető. Nekem is fontos volt ez a tényező.
Magam pont ugyanekkor kezdtem el szervezkedni az Ateista és Agnosztikus Klub tekintetében. Ezért sem volt számomra égető csatlakozni. De azért lassan belefolytam, és a társasággal együtt előadói esteke t szerveztem. A szervezés nagy részét én végeztem, az Ateista és Agnosztikus Klubból volt, amikor valaki segített a helyszínben, de a Szkeptikus Társaságból a segítség annyi volt, hogy hirdették, és eljöttek. Az Szkeptikus Társaságba így szivárogtak át tagok az Ateista és Agnosztikus Klubból, ami persze nem baj.
A gondok akkor kezdődtek, amikor a Szkeptikus Társaságban egy Geréb János nevű alak elkezdett olyan nézeteket képviselni, amellyel kapcsolatban nem csak én gondoltam azt, hogy "hát ez meg mit keres itt, ha ezt gondolja?" Engem zavart ez legjobban, és vitatkoztam vele. Nem tagadom, vehemensen.
A másik dolog, hogy Vágó István közben "rájött", hogy őneki az ateizmus kényes dolog. Ezért fékezni akarták, hogy a társaságban az ateizmus szerepeljen. Nem a tagság alkalmazkodott tehát a társaság érdekeihez, hanem a társaság egy tag érdekéhez. Vágó István a maga ismertségével bizonyos értéket képviselt, de azért az ő igényei szerint szabni a társaságot azért túlzás. Különösen azon az üzengetős módon, ahogy ez történt.
Ennek jelei akkor mutatkoztak meg, amikor elkezdtem a blogra írni ateista témában. ( 1 , 2 , 3 ). Persze nem csak olyan témákról írtam, ami a Szkeptikus Társaságnak azóta elfogadhatatlan valáskritika (ld. 1 , 2 , 3 ). Látható, hogy nem voltam monomániás, és nem voltam lusta. A társaságban egyébként igen kevés aktív tag van.
Vágó Istvánnál a ratzingeres cikkem kiverte a biztosítékot. De ekkor sem egyenesen közelített. Próbálták megoldani a kérdést a blog szerkesztőségi elveinek bevezetésével. Azaz adminisztratív eszközökkel próbáltak semlegesíteni. Azonban kilóg a lóláb akkor, amikor ezek a szabályozások csakis engem sújtanak, máskor pedig nem is működnek. Szilágyi András csak engem blokkolt, közben Hraskó Gábornak mindmáig teljhatalma van.
Bár a Szkeptikus Társaság kényes volt az e-mailezés hangnemére, ez nem akadályozta meg Hraskó Gábort, és Vágó Istvánt, hogy vastagon személyeskedjenek.
A társaság belső eljárásai
Vágó István következő akciója az volt, amikor a Képes Újságban akart egy rovatot . Ide írtam én is egy cikket. Ezt Vágó előbb át akarta írni. Én ezzel nem értettem egyet, de végül is beleegyeztem, hogy Vágó István az én cikkemet egyszerűen átírja. Mint egy cenzor, egy diktátor. Az eset külön érdekessége, hogy mit ahogy látszik, ezek után a cikkem nem jelent meg. Ezek után úgy gondoltam, hogy ha ennyire megaláznak valahol, akkor ott én nem maradok. Megjegyzem, a Képes Újságbeli kaland ugyanolyan rövid életű volt, mint Vágó más opportunista kalandja a szkepticizmus szférájában.
A cenzúra explicit módon is megmutatkozott. Hraskó Gábor törölte bizonyos kritikus leveleimet a belső listáról. Ennyit a demokráciáról. Ilyen egy felvilágosult társaság? Mi volt a gond ezekkel a levelekkel? Tudománytlanok voltak? Ugyan már. Törvénytelenek voltak? Nem. Vulgárisak voltak? Nem, még ez sem. Egyszerűen kritikusak voltak.
Egy dologra vártam, az ekkor kibontakozó ateizmus-vita végére. Addig azonban részt vettem a Darwin-nap szervezésében. Itt Pintér András Gábor volt a főnök, és elég sok munkát, és ötleteket fektettem bele a projectbe. Egészen addig, míg valami szerintem ésszerű dolgot minden érvelés ellenére nem tudtam elfogadtatni. Pintér azzal zárta le a vitát, hogy nem kell a projectben dolgozni. Hát nem. A társaságban sem. Végül is.
Más elgondolásaimat sem övezte sok támogatás. Véleményem szerint Vágó István fellépései lehet, hogy jól néznek ki, de végül is nem hoznak semmi tartósat. Ezek öt perces dolgok. A médiát érdekli, sokak figyelnek rá. De aztán el is felejtik. Lassan mindenki tudja, hogy a Vágó nem szereti az ezoterikusokat. Na és?
Azt is tudják, mit fog mondani a Vágó, azt is, hogy hogy érvel. Ugyanazt hajtogatja. Két perc alatt mit is csinálhatna? Elgondolkodtat ez valakit? Elkezd ettől kritikusan gondolkodni? Nem. Jön a Társaságba? Nem.
Vágó média-háttere nem olyan nagyon fontos. Túl van becsülve. A Felvilágosodás nem csupán azzal keltett hatást, hogy Voltaire, Diderot Madame Dupin szalonjában beszélgettek. Nem, szinte mindenkinek eszébe jut az, ami fontos volt: Az Enciklopédia. Alkottak valamit, összefoglaltak valamit. Fennmaradót, hatásosat, állandó hatást keltőt hoztak létre. Olyasmit, ami a szerzőkhalála után is fennmaradt, olyasmit, ami akkor is tovább hatott, amikor már nem is voltak.
Manapság egy hasonló project a Wikipédia, aminek meg vannak a hibái. A Szkeptikus Társaság azonban koránt sem olyan haladó, mint gondolnánk. Nem elég kreatívak, nem elég modernek ahhoz, hogy a legújabb, leghatásosabb eszközt használják. Én javasoltam egy Szkeptikus Wiki létrehozását, ahol több teret lehet adni az ezotéria kritikájának, mint a Wikipédián. Ahol nem kell harcolni az ellenséggel, de mégis egy nagy hatású, grandiózus alkotást hozunk létre. Ahol egybe van gyűjtve mindannak gyümölcse, amin a társaság munkálkodik.
Itt olyan adatokat lehetne rendszerezni, ami csaló emberekről, csaló társaságokról, esetekről, tanulmányokról, adatokról, kritikákról szól. Össze lehet fogni, össze lehet foglalni dolgokat. Tudjuk, hogy ha egy elég nagy rendszer létrejön, az emberek elkezdik használni, elkezdenek rá támaszkodni. A Wikipédia kollaboratív jellege a társaságot is összefogja, mindennapi célokat tűz ki eléjük. Diderot-éknak is nagyon fontos volt az, hogy volt közös ügyük, méghozzá közös alkotó ügy. Olyan ügy, amiben kis lépésekkel is lehet haladni, ami növekszik.
De a Szkeptikus Társaság ebben sem pártolt, nekik fontosabb voltak Vágó István kis elhalt projectjei.
A kenyértörés az a társaság tisztújító gyűlésén jött el, ahol Hraskó Gábor keresztül vitte, hogy az ateizmust száműzzék a társaságból. Persze bárki lehet ateista, de a programban az ateizmus nem szerepel.
Ezzel felrúgták a korábbi egyességet, és a szabadgondolkodók alól kihúzták a széket. A dolgot ugyan megszavazták, de ez nem jelenti, hogy ez az eljárás jó, helyes, erkölcsös, értelmes, racionális. Hraskó Gábor beáldozott egy csomó lelkes, dolgozó, kreatív fiatalt Vágó István személyes érdekeinek jegyében.
A szabadgondolkodók távoztak, és én is. Nem csak én gondoltam, hogy ez egy tarthatatlan manőver. Én viszont egyenesen kimondtam, hogy itt kérem Hraskó Gábor és Vágó István aljasul kihasználta a szabadgondolkodókat. Alakuláskor támaszkodtak rájuk, igénybe vették a segítségüket. Sok tag jött a Szabadgondolkodó Honlapról, ahogy az Ateista Klubból is. A jelenlegi vezetőség természetesen ezt szívesen vette.
Amikor azonban a társaság már megállapodott, akkor egy „puccsal” megszabadultak a felesleges tehertől. Bár, hogy felesleges-e, az kérdés. A társaság végül is megszenvedte ezt a manővert.
Én úgy fogalmaztam, hogy itt került napfényre az, miről szól a társaság. Arról van szó, hogy Hraskó Gábor és Vágó István saját kis szalonnájukat sütögetik. Természetesen mindenki szeretne elérni valamit egy társaságban, és nézi saját érdeklődését, érdekeit, preferenciáit. De sokszor a társaság, mások érdekeit figyelembe veszi, és alkalmazkodik ezekhez.
Hraskó Gábor és Vágó István viszont kizárólag saját érdekeiket nézik, és minden mást alávetnek ennek. Mi is ez? Mindketten szeretnek nyilatkozni, fellépni, mint az áltudományok elleni harc felkent szentjei. Vágónak ehhez meg van ugyan a hírneve, de Hraskó Gábornak nincs. És Vágónak is sokkal jobb az, ha egy társaságra hivatkozhat. Még Vágó esetén is jobban hangzik az, hogy „A Szkeptikus Társaság képviseletében”, mint az, hogy „ez Vágó István magánvéleménye”. Még Vágónak is szüksége van némi plusz autoritásra.
Azt, hogy Hraskó Gábor és Vágó István teljesen alávetik saját érdekeiknek a társaságot, mi sem igazolja fényesebben, hogy még az ateizmus tilalma sem szent tehén. Azzal is kényük-kedvük szerint játszanak. Ez is csak egy eszköz, amivel másokat féken tartanak. Ez sem egy elv, hanem egy opportunista eszköz, amit bekapcsolnak, ha kell, és kikapcsolnak, ha nem kell.
Régen Vágó még így írt :
"Szóba kerültek az egyházak. Azt hiszem, hogy nekünk (ezt a legfontosabbnak tartom) van egy látens szövetségesünk, akiket perbe lehetne hívni magunk mellett. Jézus isteni eredetét az Újtestamentum a csodáival bizonyítja leginkább. Kézrátéttel gyógyít leprást, a vak lát, a sánta újra jár. Halottakat támaszt fel. Kérem szépen, ma ezrével járkálnak itt ilyen emberek. A legfontosabb csoda az Újtestamentumban, hogy feléled, reinkarnálódik. Itt mindenkinek reinkarnációi voltak. Ebben az országban mindenki már valahol élt. Igaz, hogy Németországban, Rómában, Párizsban, de azt még nem hallottam, hogy én Bangladesben voltam patkány. Érdekes, ezekre nem emlékeznek. Azokra emlékeznek, amit halvány olvasmányélményekből tudnak, hogy ilyen hely is van. Párizsban voltam kokott, hát miért nem volt Kenyában viziló? Tőlem lehet haza harcos is. Csak sem Nigériát, se a hauzát nem ismeri, sem a harcost, ezért nem mondja. Miért nem szólítjuk meg az egyházat? Szólaljanak meg ebben az ügyben! Mit szólnak a reinkarnálódott, kézrátétes telepatikus fenoménekhez? Tessék kikérni maguknak!"
Zavaros egy gondolatmenet. Mintha a keresztény egyházakkal barátkozna, miközben a keleti egyházakat kritizálja. De hogy jön ez össze? Jézust, mintha bizonyítottan hiteles csodatevőnek mondaná. Hogy mondhat ilyet egy szkeptikus? Hogy barátkozhat a keresztény egyházakkal valaki, aki, mint később kiderül, ateista? Talán, mert pillanatnyi érdekei szerint azt hiszi, hogy ez így jó? Egyszerű: Vágó egy rövidlátó, mesterkedő, önző opportunista.
Az ateizmus kálváriája
Később Vágó István és Hraskó Gábor teljes mellszélességgel kiállt, és olyan ateistának mutatta magát, amennyire csak lehet, amikor Richard Dawkins könyvéről tartottak sajtótájékoztatót . És nem is csak a maguk felelősségére, hanem bizony a Társaság nevében. Miért is? Azért, mert Dawkins mégiscsak valaki. Az ő fényében sütkérezni még vágónak is megéri.
Vgay például Kiss Ulrich jezsuita szerzetessel folytattunk beszélgetést (jelen voltam), amelyről ő így számol be :
" K.: A Társaság tehát elkötelezetten darwinista?
V.: Igen, úgy tűnik, és honlapjuk szerint a naturalista világkép mellett törnek lándzsát, mely szerint csak egyetlen, az anyagi világ létezik, melynek teljes egészében részei vagyunk magunk is – eddig az idézet.
K.: Ezek szerint elkötelezett materialistákról lenne szó?
V.: Úgy tűnik igen, és a vallások kritikáját is felvállalták."
Tehát felvállaltuk.
Vagy például itt egy interjú, ahol Vágó az ateizmusról beszél . Természetesen a vezérnek meg szabad szegni az elveket. És ez is a társaság blogjában felvállalva, és Hraskó Gábor tapsikolásával.
Vagy például Hraskó Gábor egy nyilatkozata : „Ha valaki olyasmit állít, ami nem tesztelhető, mint pl. Isten léte, az nem tekinthető tudományos elméletnek, mert nem ellenőrizhető egzakt módszerekkel.”
Vagy Marosán György cikke a Népszavában: "
Luxus-e az ateizmus?
Az ateizmus az élet kiváltságosainak luxusa, azoké, akik mindent megkaptak, azt a lehetőséget is, hogy a tanulásnak, a kutatásnak szenteljék életüket” – jelentette ki a római Szent Péter-bazilikában mondott nagypénteki szentbeszédében Raniero Cantalamessa apostoli prédikátor. Elgondolkoztató állít ..."
Az ateizmus maradványa az is, hogy mindmáig legális a Szkeptikus Társaságban a kreacionizmus, az intelligens tervezés elleni küzdelem. Az ateizmus, a valláskritika ezen formája megmaradt. Az ID az áltudomány és az istenes vallás átfedését képezi. Itt nem sikerül ketté választani a két területet. Mert nincs is semmi, ami empirikus szempontból megkülönbözteti őket. MInd az ezotéria, mind a vallások empirikusan igazolatlan vagy cáfolt nézetek. Mindkettő ugyanúgy elfogadhatatlan egy következetes szkeptikusnak, empirikus racionalistának. Az ID elleni harc a Szkeptikus Társaság "skizofréniájának epicentruma".
Ha az időrendi sorrendet nézzük, akkor lelepleződik, mi történhetett: Vágó István bizonyára valóban készen állt, hogy az ateizmus ügyét is felkarolja. 2007 novemberében a Dawkins könyv kiadásával indított egy kampányt. Ezután - ahogy erről panaszkodott - külső kritika (nem tőlem) érte, és ez a munkahelyén csapódhatott le. Bizonyos körök nem volt kívánatos Vágó ateizmusa, ha ennyire kiteszi az ablakba.
Ami Vagó Istvánnak gondot okozhatott, az bizonyára inkább a saját nyilatkozatai. Azokat kapták fel jobban a hírek, nem az én blogbejegyzéseimet. A blogbejegyzések csak ennek következtében voltak kínosak neki, hogy ha valaki, aki felfigyel a médiabeli saját tevékenységeire, és ezek után ránéz a blogra, akkor még ott is ateizmust talál. Csak ilyen közvetve volt neki gondja az én cikkeimmel. Kellemetlenek voltak, de csak azért, mert ő maga vihart kavart maga körül.
Vágó rájött, hogy hibázott. Egy racionális, felvilágosult gondolkodó ilyenkor mit tesz? Elismeri, hogy hibázott, esetleg változtat. De magán, a saját döntésein, a saját viselkedésén. Ha én hibáztam, akkor nekem kell változtatnom, nem? Esetleg egy ilyen beismerés mellett szépen megkérheti a társaságot, hogy fogjuk vissza időlegesen az ateizmust. Olyat nem ildomos követelnie, hogy "mivel nekem nem jó a társaság, változtassuk meg".
Anti-filozofikus attitűd
Nem csak az ateizmussal vannak azonban ilyen skizofrén helyzetben a Szkeptikus Társaság vezetői. Ilyen a filozófia is. Hraskó Gábor sokszor fogalmazott úgy, hogy abból kivehető, számára a filozófia nem fontos, nem érdekes, nem akar ezzel foglalkozni, ezt is ki akarják zárni a társaságból.
Hraskó Gábor: „De én a továbbiakban nem kívánok filozófiai fejtegetésekbe bocsátkozni. „ Vagy például ugyanitt Szilágyi András (ezidőben alelnök): „ A filozófia túl van értékelve.”
Miközben Hraskó Gábor bizonyos esetekben olyan filozófia-ellenes, hogy csak na, aközben máskor meghívják Laki Jánost a klubba előadni. És ezt Hraskó Gábor lelkesen harangozza be a blogban . Hogy aztán később úgy érveljen, hogy szimplán nem ért egyet Laki Jánossal, és kész.
Mi ennek a magyarázata? Természetesen jó dolog Laki János fényében sütkérezni. De azért filozofálni az mégiscsak megerőltető szellemi tevékenység. Netalántán gondolkodni is kellene. És egy biztos, ha a filozófia ellent mond Hraskó Gábornak, akkor annál rosszabb a filozófiának. Akkor már inkább kidobja az ablakon.
„Laki előadásával tényleg nem értettem egyet - és nem csak én nem. Ő azzal a divatos tudományfilozófiával azonosul (legalábbis ezt adta elő nekünk), miszerint a tudomány is folyamatosan mást és mást mond, tehát a mai ismeretünk semmivel sem állít pontosabbat a természetről, mint mondjuk a 200 évvel ezelőtti. Ezzel nem tudok egyetérteni. Teljesen ellentmond a tudomány kummulatív természetével - épp azzal, amiben leginkább különbözik az ezotériától és az áltudományoktól.”
Hraskó Gábor itt kb. olyan viszonyban van a filozófiával, mint az ezoterikusok a tudománnyal.
(i) Laki János álláspontját nem érti, nem is tudja felfogni. Nincsenek meg hozzá a megfelelő eszközei.
(ii) Az álláspontját tévesen egy pár évtizede divatos nézettel azonosítja (feyerabendi anarchizmus). Idáig lát filozófiában, ennél modernebb fejleményeket nem ismer.
(iii) Saját álláspontját olyan módon fogalmazza meg, ami még ennél is régebbi, kb száz éves megfogalmazás, és ma már ezzel tényleg nevetséges előhozakodni ("kummulatív", [sic]).
Egész pontosan: Laki János tudtommal nem relativista a tudományt illetően. Viszont ő, és sokan mások kritizálják a tudomány kumulatív felfogását. Hraskó lehet, hogy olvasott valamit Lakitól, és mivel nem ért egyet vele, makacsul egy olyan megfogalmazáshoz köti magát, amit ők kritizálnak. Pedig teljesen felesleges kumulatív tudományról beszélni.
Tehát Hraskó tájékozatlan, nem ismeri el a szakember hozzáértését, a saját véleményét egyenrangúnak gondolja, érvelés és vita kizárásával („nem kívánok filozófiai fejtegetésekbe bocsátkozni”) dogmatikusan ragaszkodik a véleményéhez. Abszolút ezotéria.
Hraskó Gábor problémáját a filozófiával ebben a cikkben is jeleztem. A részleteket itt nem fogalmaznám újra meg,csupán a konklúziót Hraskó és a Társaság érdekében. Ha a szkeptikus társaság áltudománnyal foglalkozik, azt kritizálja, akkor megfelelő ideológiai alapokról kell ezt tenni. Ez pedig mély tudományfilozófiai ismereteket szükségeltet. Nem lehet kikerülni a kérdést.
Teljesen felesleges, önlejárató az a kritikus, akit az elméleti alapoknál könnyedén meg lehet fogni. Hraskó Gábor a tudományosságról tévesen nyilatkozott. Lejáratta a tudományt és magát. Ezzel semmi jó szolgálatot nem tett az ügynek, amelyet szolgálni akart. A baki oka nem egyszeri tévedés, hanem az, hogy Hraskó Gábor olyanról nyilatkozott, amihez nem ért. Olyan dologról, amihez nem is akar érteni, amit vehemensen ki akar zárni.
Egy racionális társaság vezetőjének ildomos ismerni az önkritikát, és képes a társaság és az ügy érdekeit előtérbe helyezni. Ez pedig azt jelenti, hogy (i) Hraskó Gábornak nem volna szabad nyilatkoznia arról, mi a tudományosság feltétele (mert filozófiai kérdés), vagy (ii) erősen ki kéne kérnie szakértő véleményét, és oda is figyelni rá. Nem úgy, mint ahogy Laki Jánossal tette.
A filozófiai elmélyedés hiányában a tudományról, tudományosságról olyan nyilatkozatok születnek, amelyet az ezoterikusok könnyedén kikezdenek. Egy példa erre :
"Tudományos gondolkodáson pedig módszert értünk. Azt, amit az előbb is számon kértem, hogy minden állítást bizonyítani kell. "
Nos, ha a Szkeptikus Társaság ilyen magas labdát ad fel, akkor ne csodálkozzon, ha könnyedén lecsapják. Ugyanis a természettudományok soha nem tudnak bizonyítani egyetlen állítást sem, mindig csak bizonyos fokig (valószínűséggel) igazolják azokat (ha sikerül).
Ennek ellenére: " Nem elég ígérni, bizonyítani kell\". szól a cím a blogban. Vágó így fogalmazott : "Aki állít valamit, az bizonyítsa is be!"
A tudományrólalkotott vulgáris kép kell ahhoz, hogy valaki azt higgye, a fizika bizonyítja az elméleteit. Nem bizonyítja. A természettudományok igazolnak.
Korábban még én voltam az, aki lecsapott Tasi István hasonlóan képzetlen érvelésére:
"Nincs itt lehetőségem a részletes kritikára, hogy csak utaljak a filozófiai hibákra: századunk eleje óta tisztában kell lenni azzal, hogy a tudományban mit jelent a „tény", „hipotézis", „elmélet", „bizonyítás", „igazolás" (...)"
Ez az írás pedig átment Hraskó Gábor kezei között. Érdekes módon ő nem tanult belőle, ő később is tudományos bizonyításról beszélt. Tasi István viszont tanult a dologból. (Feltételezem, hogy Tasi István az ÉRTEM mozgalom tagja, vagy közeli viszonyban vannak).
A lényeg, hogy az eset illusztrálja azt, hogy a filozófiai képzetlenség micsoda bakit eredményez, erre milyen könnyen le lehet csapni a másik oldalon. Azt is, hogy Hraskó Gábor és a scientista szkeptikusok ezt a hibát rendre elkövetik.
De Hraskó Gábor nem ismeri az önkritikát, és azt sem, hogy ne csak a maga érdekeinek önző sáfára legyen. Ebben pedig a racionális, felvilágosult embertől pont ugyanolyan messze van, mint bármely ezoterikus.
A sarlatán Szkeptikus Társaság
A Szkeptikus Társaság azzal foglalkozik, hogy különböző csalók és szélhámosokat kritizáljon, akik kihasználják az embereket. Kihasználják a tudatlanságukat, butaságát, és közben sokszor maguk is tudatlanok és buták.
Például, mit szóljunk ahhoz, amikor Vágó István egy olyan ( 1 , 2 , 3 ) ( és egy másikban ) szerepel, ami igencsak manipulatív, igencsak tekintélyelvű, semennyire nem szkeptikus, nem tudományos? Vágó István azt állítja, hogy egy bizonyos hitelintézet segítenek a legjobb hitel megkeresésében. Nos, Vágó István, tudja ezt kettős vak kísérlettel igazolni? Vagy hol van a fogyasztó kávé hatásosságát kettős vak kísérlettel igazoló cikk, amely referált tudományos folyóiratban jelent meg?
Megismétlem Vágó mondását: "Aki állít valamit, az bizonyítsa is be!" Bizonyította-e Vágó a reklámban állítottakat? Nem.
Szóval Vágó István arra buzdít, hogy az egyik cégnél pár ezer forintos kütyünél ne bízzunk meg a cégben, hanem járjunk utána, ellenőrizzünk, kétkedjünk!
Ugyanez a Vágó István a fogyasztó kávéval egy eléggé sarlatángyanús dolgot akar ránk sózni. A hiteltanácsadó intézetnél pedig kifejezetten arra buzdít, hogy a mikor több millió forintról döntünk, akkor bízzunk meg egy cégben, ne magunk intézzük az ügyet, ne járjunk utána! Ne legyünk szkeptikusak!
Mint láthattuk, a Szkeptikus Társaság ugyan véletlenül a jó ügy, a tudomány mellett áll, de valójában a tudományfilozófia hiányában ezt nem tudja megfelelő alapokra helyezni. Csupán véletlenül állnak a jó oldalon. Valójában módszereikben, szellemi szintjükben nem különbek az ezoterikusoknál. Ugyanúgy jellemző rájuk a tudatlanság, a több tudásra való törekvés korlátossága, a makacsság, a kritizálhatatlanság, az önkritika hiánya.
Ez nem racionalitás, nem tudományos szkepticizmus, ez az, ami a tudománynak legrosszabbat tehet, amit a tudomány-ellenesek legbőszebben felemlegetnek: scientuzmus. Igen, a scientizmus nem jellemző a tudományra, de jellemző a Szkeptikus Társaságra.
Jellemző továbbá az is, hogy átvágnak, becsapnak, kihasználnak másokat, és még azt se mondhatjuk, hogy "nem baj, pénzben nem károsítanak meg senkit". Mert tagdíjat bizony szednek.
A Szkeptikus Társaság véleményem szerint soha nem lesz olyan jelentős, hogy majd valamilyen kutató vegye tanulmányainak tárgyává. Ugyanakkor pár száz embernek érdekes lehet képet kapnia róla, és pár tucat embernek, aki esetleg a belépés őrült gondolatával játszadozna, érdemes lehet elolvasnia, mit mond egy hajdani tag.
<!--[endif]-->
Ez egy nagyon tanulságos cikk átvágó istvánékról. Az interneten találtam.
Bevezetés
Minden társaság más képet mutat magáról kifelé, és más a belső valóság. Az olyan beszámoló, amely egy társaságot kívülről ír le, az általában torz, felületes, illuzórikus, sokszor naiv. Másrészt viszont a belső emberek érdekeltségből sokszor közelebbről látják a dolgokat, ám emiatt "rózsaszín a napszemüvegük".
Bizonyos történelmi távlatból, bizonyos jelentősebb társaságok, pártok esetében van lehetőség arra, hogy alapos tanulmányok után egy kutató esetleg egy objektív és részletes leírást adjon egy társaságról. Ám ehhez is sok-sok tag és közel álló emlékeit, nyilatkozatait kell feldolgoznia. Bizonyos levelezések, vagy őszintébb pillanatokban elkottyantott szavak, kilépő tagok nyilatkozatai nélkül aligha lehetséges ez.
"Szkeptikus Társaság", mit is gondol az ember, aki az esetleges szimpatizánsok körébe tartozik? Netán tán azt is tudhatja valaki, hogy a Szkeptikus Társaság közeli elődje a Tényeket Tisztelők Társasága, és a Szabadgondolkodó Honlap. Lehet némi sejtése arról is, hogy miféle viták övezték a névadást. A Szkeptikus Társaság nem egy filozófiai értelemben szkeptikus társaság, hanem a tudomány felől szkeptikus az ezoterikus tanok iránt. Nem akarok ezen lovagolni, mert sokan lovagoltak már, és ez egy olyan dolog, amiben a Társaság tulajdonképpen tisztázta magát, és bár a név nem teljesen szerencsés, más neveknek is lett volna hátránya. Nem ez a legnagyobb gond a társasággal.
Szóval az ember elgondol egy tudományos világképet szorgalmazó, némi szabadgondolkodó hagyományokhoz kapcsolódó, feltehetően racionalista társaságot (a racionalizmus tágabb, nem filozófiai jelentésében). Milyen is egy ilyen társaság ideális esetben? Nyilván olyan, ahol a tudományos művelődés, a gondolkodás dominál. A nyitottság értelmes gondolatokra, és a butaság és felszínesség száműzése. A tudományos elvekhez hasonlóan a kritika, és az önkritika fontos. Azt gondolná az ember, hogy egy ilyen társaságot viszonylag értelmes emberek irányítanak, viszonylag értelmes megbeszélések alapján, demokratikus, vagy kvázi-demokratikus úton. Azt gondolná, hogy a társaság belső működése is racionális, az is azt tükrözi, amit a társaság a társadalomban szorgalmazni szeretne.
Egy ilyen társaságtól az ember nyilván nem intrikákat, hatalmi harcokat, bornírt viselkedést vár. Azt gondolja, hogy a társaság tagja maguk is szellemileg magas szinten álló emberek, vagy olyanok, akik törekednek erre.
Megjegyzem, minden társasággal így van ez valahogy. Valójában természetesen a legdemokratikusabb pártok belső működése nem annyira demokratikus. A tudományos társaságok belső működése tele van emberi esendőséggel. Minden társaságra igaz - mint írtam - hogy kívülre sokkal szebb képet fest, mint amilyen belülről. Mindig igaz, hogy a társaság gyakorlata lemarad a hangoztatott elvektől. De azért mégis, vannak olyan társaságok, ahol érezhető az elvek húzó ereje, a belső tisztulás, a normáknak legalább normákként való elfogadása.
A tudomány sem attól olyan nagyon jó, hogy a tudósok annyival "szentebb" emberek, hanem azért, mert azért a tudományos módszertan legalább, mint norma ott lebeg a szemük előtt, és mert az intézmények valamennyire működnek.
A Szkeptikus Társaság Történetéből
Aki nem ismeri a társaságot, annak érdemes talán a történettel kezdeni. A Wikipédia roppant keveset mond, és a honlapjuk is szűkszavú . Már felvillantottam azonban, hogy a társaság elődje a Tényeket Tisztelők Társasága ahonnan Vágó István és Hraskó Gábor kivált, mert túl akadémikusnak, száraznak találták. Egy fontos indoklás volt még, hogy a TTT a vallások kritikáját nem vállalta fel, amit Hraskó Gábor és Vágó István szeretett volna.
Ez egy igen értelmes indoklás. Valóban, ha valaki a tudomány mellett van, és az ezotéria, babona, áltudomány ellen, akkor azon elvek mentén, amellyel ezt indokolja - konyhafilozófiásan fogalmazva -: racionalitás, logika, empirizmus, roppant mód érthetetlen, hogy a vallás miért nem böki a szemét.
A TTT történetére nem térek ki, velük nincs tapasztalatom, és nem ismerem őket.
Mivel Hraskó Gábor és Vágó István ilyen indoklással jöttek el, teljesen kézenfekvő, hogy olyan szövetségest kerestek, és találtak, amely a hiányzó oldalt pótolja. Így találkoztak össze a Szabadgondolkodó Honlap fiatal tagjaival. Ők nyíltan ateisták és a szabadgondolkodó hagyomány is egy érdekes színt vitt az alakuló társaság életébe.
A Szkeptikus Társaság alakulásakor az említett névvitán túl született egy megegyezés arról is, hogy a társaság úgy áltudomány-ellenes, hogy az ateizmust is következetesen felvállalja. Ez volt a szabadgondolkodó platform csatlakozási feltétele. Az egyesülésnekmegfelelően az elnökség akkor vegyes volt: a szabadgondolkodók talán még nagyobb súllyal is vettek részt benne. Valójában ők voltak azok, akik több aktivitást is vállaltak.
Ez az egyesség működött egy ideig, és akkoriban kezdett problémás lenni, amikor én beléptem. Én a Szabadgondolkodó Honlap szerkesztőit ismertem, én is az ateizmus felől jöttem a társaságba, és biztosítottak, hogy az ateizmus a társaságban abszolút képviselhető. Nekem is fontos volt ez a tényező.
Magam pont ugyanekkor kezdtem el szervezkedni az Ateista és Agnosztikus Klub tekintetében. Ezért sem volt számomra égető csatlakozni. De azért lassan belefolytam, és a társasággal együtt előadói esteke t szerveztem. A szervezés nagy részét én végeztem, az Ateista és Agnosztikus Klubból volt, amikor valaki segített a helyszínben, de a Szkeptikus Társaságból a segítség annyi volt, hogy hirdették, és eljöttek. Az Szkeptikus Társaságba így szivárogtak át tagok az Ateista és Agnosztikus Klubból, ami persze nem baj.
A gondok akkor kezdődtek, amikor a Szkeptikus Társaságban egy Geréb János nevű alak elkezdett olyan nézeteket képviselni, amellyel kapcsolatban nem csak én gondoltam azt, hogy "hát ez meg mit keres itt, ha ezt gondolja?" Engem zavart ez legjobban, és vitatkoztam vele. Nem tagadom, vehemensen.
A másik dolog, hogy Vágó István közben "rájött", hogy őneki az ateizmus kényes dolog. Ezért fékezni akarták, hogy a társaságban az ateizmus szerepeljen. Nem a tagság alkalmazkodott tehát a társaság érdekeihez, hanem a társaság egy tag érdekéhez. Vágó István a maga ismertségével bizonyos értéket képviselt, de azért az ő igényei szerint szabni a társaságot azért túlzás. Különösen azon az üzengetős módon, ahogy ez történt.
Ennek jelei akkor mutatkoztak meg, amikor elkezdtem a blogra írni ateista témában. ( 1 , 2 , 3 ). Persze nem csak olyan témákról írtam, ami a Szkeptikus Társaságnak azóta elfogadhatatlan valáskritika (ld. 1 , 2 , 3 ). Látható, hogy nem voltam monomániás, és nem voltam lusta. A társaságban egyébként igen kevés aktív tag van.
Vágó Istvánnál a ratzingeres cikkem kiverte a biztosítékot. De ekkor sem egyenesen közelített. Próbálták megoldani a kérdést a blog szerkesztőségi elveinek bevezetésével. Azaz adminisztratív eszközökkel próbáltak semlegesíteni. Azonban kilóg a lóláb akkor, amikor ezek a szabályozások csakis engem sújtanak, máskor pedig nem is működnek. Szilágyi András csak engem blokkolt, közben Hraskó Gábornak mindmáig teljhatalma van.
Bár a Szkeptikus Társaság kényes volt az e-mailezés hangnemére, ez nem akadályozta meg Hraskó Gábort, és Vágó Istvánt, hogy vastagon személyeskedjenek.
A társaság belső eljárásai
Vágó István következő akciója az volt, amikor a Képes Újságban akart egy rovatot . Ide írtam én is egy cikket. Ezt Vágó előbb át akarta írni. Én ezzel nem értettem egyet, de végül is beleegyeztem, hogy Vágó István az én cikkemet egyszerűen átírja. Mint egy cenzor, egy diktátor. Az eset külön érdekessége, hogy mit ahogy látszik, ezek után a cikkem nem jelent meg. Ezek után úgy gondoltam, hogy ha ennyire megaláznak valahol, akkor ott én nem maradok. Megjegyzem, a Képes Újságbeli kaland ugyanolyan rövid életű volt, mint Vágó más opportunista kalandja a szkepticizmus szférájában.
A cenzúra explicit módon is megmutatkozott. Hraskó Gábor törölte bizonyos kritikus leveleimet a belső listáról. Ennyit a demokráciáról. Ilyen egy felvilágosult társaság? Mi volt a gond ezekkel a levelekkel? Tudománytlanok voltak? Ugyan már. Törvénytelenek voltak? Nem. Vulgárisak voltak? Nem, még ez sem. Egyszerűen kritikusak voltak.
Egy dologra vártam, az ekkor kibontakozó ateizmus-vita végére. Addig azonban részt vettem a Darwin-nap szervezésében. Itt Pintér András Gábor volt a főnök, és elég sok munkát, és ötleteket fektettem bele a projectbe. Egészen addig, míg valami szerintem ésszerű dolgot minden érvelés ellenére nem tudtam elfogadtatni. Pintér azzal zárta le a vitát, hogy nem kell a projectben dolgozni. Hát nem. A társaságban sem. Végül is.
Más elgondolásaimat sem övezte sok támogatás. Véleményem szerint Vágó István fellépései lehet, hogy jól néznek ki, de végül is nem hoznak semmi tartósat. Ezek öt perces dolgok. A médiát érdekli, sokak figyelnek rá. De aztán el is felejtik. Lassan mindenki tudja, hogy a Vágó nem szereti az ezoterikusokat. Na és?
Azt is tudják, mit fog mondani a Vágó, azt is, hogy hogy érvel. Ugyanazt hajtogatja. Két perc alatt mit is csinálhatna? Elgondolkodtat ez valakit? Elkezd ettől kritikusan gondolkodni? Nem. Jön a Társaságba? Nem.
Vágó média-háttere nem olyan nagyon fontos. Túl van becsülve. A Felvilágosodás nem csupán azzal keltett hatást, hogy Voltaire, Diderot Madame Dupin szalonjában beszélgettek. Nem, szinte mindenkinek eszébe jut az, ami fontos volt: Az Enciklopédia. Alkottak valamit, összefoglaltak valamit. Fennmaradót, hatásosat, állandó hatást keltőt hoztak létre. Olyasmit, ami a szerzőkhalála után is fennmaradt, olyasmit, ami akkor is tovább hatott, amikor már nem is voltak.
Manapság egy hasonló project a Wikipédia, aminek meg vannak a hibái. A Szkeptikus Társaság azonban koránt sem olyan haladó, mint gondolnánk. Nem elég kreatívak, nem elég modernek ahhoz, hogy a legújabb, leghatásosabb eszközt használják. Én javasoltam egy Szkeptikus Wiki létrehozását, ahol több teret lehet adni az ezotéria kritikájának, mint a Wikipédián. Ahol nem kell harcolni az ellenséggel, de mégis egy nagy hatású, grandiózus alkotást hozunk létre. Ahol egybe van gyűjtve mindannak gyümölcse, amin a társaság munkálkodik.
Itt olyan adatokat lehetne rendszerezni, ami csaló emberekről, csaló társaságokról, esetekről, tanulmányokról, adatokról, kritikákról szól. Össze lehet fogni, össze lehet foglalni dolgokat. Tudjuk, hogy ha egy elég nagy rendszer létrejön, az emberek elkezdik használni, elkezdenek rá támaszkodni. A Wikipédia kollaboratív jellege a társaságot is összefogja, mindennapi célokat tűz ki eléjük. Diderot-éknak is nagyon fontos volt az, hogy volt közös ügyük, méghozzá közös alkotó ügy. Olyan ügy, amiben kis lépésekkel is lehet haladni, ami növekszik.
De a Szkeptikus Társaság ebben sem pártolt, nekik fontosabb voltak Vágó István kis elhalt projectjei.
A kenyértörés az a társaság tisztújító gyűlésén jött el, ahol Hraskó Gábor keresztül vitte, hogy az ateizmust száműzzék a társaságból. Persze bárki lehet ateista, de a programban az ateizmus nem szerepel.
Ezzel felrúgták a korábbi egyességet, és a szabadgondolkodók alól kihúzták a széket. A dolgot ugyan megszavazták, de ez nem jelenti, hogy ez az eljárás jó, helyes, erkölcsös, értelmes, racionális. Hraskó Gábor beáldozott egy csomó lelkes, dolgozó, kreatív fiatalt Vágó István személyes érdekeinek jegyében.
A szabadgondolkodók távoztak, és én is. Nem csak én gondoltam, hogy ez egy tarthatatlan manőver. Én viszont egyenesen kimondtam, hogy itt kérem Hraskó Gábor és Vágó István aljasul kihasználta a szabadgondolkodókat. Alakuláskor támaszkodtak rájuk, igénybe vették a segítségüket. Sok tag jött a Szabadgondolkodó Honlapról, ahogy az Ateista Klubból is. A jelenlegi vezetőség természetesen ezt szívesen vette.
Amikor azonban a társaság már megállapodott, akkor egy „puccsal” megszabadultak a felesleges tehertől. Bár, hogy felesleges-e, az kérdés. A társaság végül is megszenvedte ezt a manővert.
Én úgy fogalmaztam, hogy itt került napfényre az, miről szól a társaság. Arról van szó, hogy Hraskó Gábor és Vágó István saját kis szalonnájukat sütögetik. Természetesen mindenki szeretne elérni valamit egy társaságban, és nézi saját érdeklődését, érdekeit, preferenciáit. De sokszor a társaság, mások érdekeit figyelembe veszi, és alkalmazkodik ezekhez.
Hraskó Gábor és Vágó István viszont kizárólag saját érdekeiket nézik, és minden mást alávetnek ennek. Mi is ez? Mindketten szeretnek nyilatkozni, fellépni, mint az áltudományok elleni harc felkent szentjei. Vágónak ehhez meg van ugyan a hírneve, de Hraskó Gábornak nincs. És Vágónak is sokkal jobb az, ha egy társaságra hivatkozhat. Még Vágó esetén is jobban hangzik az, hogy „A Szkeptikus Társaság képviseletében”, mint az, hogy „ez Vágó István magánvéleménye”. Még Vágónak is szüksége van némi plusz autoritásra.
Azt, hogy Hraskó Gábor és Vágó István teljesen alávetik saját érdekeiknek a társaságot, mi sem igazolja fényesebben, hogy még az ateizmus tilalma sem szent tehén. Azzal is kényük-kedvük szerint játszanak. Ez is csak egy eszköz, amivel másokat féken tartanak. Ez sem egy elv, hanem egy opportunista eszköz, amit bekapcsolnak, ha kell, és kikapcsolnak, ha nem kell.
Régen Vágó még így írt :
"Szóba kerültek az egyházak. Azt hiszem, hogy nekünk (ezt a legfontosabbnak tartom) van egy látens szövetségesünk, akiket perbe lehetne hívni magunk mellett. Jézus isteni eredetét az Újtestamentum a csodáival bizonyítja leginkább. Kézrátéttel gyógyít leprást, a vak lát, a sánta újra jár. Halottakat támaszt fel. Kérem szépen, ma ezrével járkálnak itt ilyen emberek. A legfontosabb csoda az Újtestamentumban, hogy feléled, reinkarnálódik. Itt mindenkinek reinkarnációi voltak. Ebben az országban mindenki már valahol élt. Igaz, hogy Németországban, Rómában, Párizsban, de azt még nem hallottam, hogy én Bangladesben voltam patkány. Érdekes, ezekre nem emlékeznek. Azokra emlékeznek, amit halvány olvasmányélményekből tudnak, hogy ilyen hely is van. Párizsban voltam kokott, hát miért nem volt Kenyában viziló? Tőlem lehet haza harcos is. Csak sem Nigériát, se a hauzát nem ismeri, sem a harcost, ezért nem mondja. Miért nem szólítjuk meg az egyházat? Szólaljanak meg ebben az ügyben! Mit szólnak a reinkarnálódott, kézrátétes telepatikus fenoménekhez? Tessék kikérni maguknak!"
Zavaros egy gondolatmenet. Mintha a keresztény egyházakkal barátkozna, miközben a keleti egyházakat kritizálja. De hogy jön ez össze? Jézust, mintha bizonyítottan hiteles csodatevőnek mondaná. Hogy mondhat ilyet egy szkeptikus? Hogy barátkozhat a keresztény egyházakkal valaki, aki, mint később kiderül, ateista? Talán, mert pillanatnyi érdekei szerint azt hiszi, hogy ez így jó? Egyszerű: Vágó egy rövidlátó, mesterkedő, önző opportunista.
Az ateizmus kálváriája
Később Vágó István és Hraskó Gábor teljes mellszélességgel kiállt, és olyan ateistának mutatta magát, amennyire csak lehet, amikor Richard Dawkins könyvéről tartottak sajtótájékoztatót . És nem is csak a maguk felelősségére, hanem bizony a Társaság nevében. Miért is? Azért, mert Dawkins mégiscsak valaki. Az ő fényében sütkérezni még vágónak is megéri.
Vgay például Kiss Ulrich jezsuita szerzetessel folytattunk beszélgetést (jelen voltam), amelyről ő így számol be :
" K.: A Társaság tehát elkötelezetten darwinista?
V.: Igen, úgy tűnik, és honlapjuk szerint a naturalista világkép mellett törnek lándzsát, mely szerint csak egyetlen, az anyagi világ létezik, melynek teljes egészében részei vagyunk magunk is – eddig az idézet.
K.: Ezek szerint elkötelezett materialistákról lenne szó?
V.: Úgy tűnik igen, és a vallások kritikáját is felvállalták."
Tehát felvállaltuk.
Vagy például itt egy interjú, ahol Vágó az ateizmusról beszél . Természetesen a vezérnek meg szabad szegni az elveket. És ez is a társaság blogjában felvállalva, és Hraskó Gábor tapsikolásával.
Vagy például Hraskó Gábor egy nyilatkozata : „Ha valaki olyasmit állít, ami nem tesztelhető, mint pl. Isten léte, az nem tekinthető tudományos elméletnek, mert nem ellenőrizhető egzakt módszerekkel.”
Vagy Marosán György cikke a Népszavában: "
Luxus-e az ateizmus?
Az ateizmus az élet kiváltságosainak luxusa, azoké, akik mindent megkaptak, azt a lehetőséget is, hogy a tanulásnak, a kutatásnak szenteljék életüket” – jelentette ki a római Szent Péter-bazilikában mondott nagypénteki szentbeszédében Raniero Cantalamessa apostoli prédikátor. Elgondolkoztató állít ..."
Az ateizmus maradványa az is, hogy mindmáig legális a Szkeptikus Társaságban a kreacionizmus, az intelligens tervezés elleni küzdelem. Az ateizmus, a valláskritika ezen formája megmaradt. Az ID az áltudomány és az istenes vallás átfedését képezi. Itt nem sikerül ketté választani a két területet. Mert nincs is semmi, ami empirikus szempontból megkülönbözteti őket. MInd az ezotéria, mind a vallások empirikusan igazolatlan vagy cáfolt nézetek. Mindkettő ugyanúgy elfogadhatatlan egy következetes szkeptikusnak, empirikus racionalistának. Az ID elleni harc a Szkeptikus Társaság "skizofréniájának epicentruma".
Ha az időrendi sorrendet nézzük, akkor lelepleződik, mi történhetett: Vágó István bizonyára valóban készen állt, hogy az ateizmus ügyét is felkarolja. 2007 novemberében a Dawkins könyv kiadásával indított egy kampányt. Ezután - ahogy erről panaszkodott - külső kritika (nem tőlem) érte, és ez a munkahelyén csapódhatott le. Bizonyos körök nem volt kívánatos Vágó ateizmusa, ha ennyire kiteszi az ablakba.
Ami Vagó Istvánnak gondot okozhatott, az bizonyára inkább a saját nyilatkozatai. Azokat kapták fel jobban a hírek, nem az én blogbejegyzéseimet. A blogbejegyzések csak ennek következtében voltak kínosak neki, hogy ha valaki, aki felfigyel a médiabeli saját tevékenységeire, és ezek után ránéz a blogra, akkor még ott is ateizmust talál. Csak ilyen közvetve volt neki gondja az én cikkeimmel. Kellemetlenek voltak, de csak azért, mert ő maga vihart kavart maga körül.
Vágó rájött, hogy hibázott. Egy racionális, felvilágosult gondolkodó ilyenkor mit tesz? Elismeri, hogy hibázott, esetleg változtat. De magán, a saját döntésein, a saját viselkedésén. Ha én hibáztam, akkor nekem kell változtatnom, nem? Esetleg egy ilyen beismerés mellett szépen megkérheti a társaságot, hogy fogjuk vissza időlegesen az ateizmust. Olyat nem ildomos követelnie, hogy "mivel nekem nem jó a társaság, változtassuk meg".
Anti-filozofikus attitűd
Nem csak az ateizmussal vannak azonban ilyen skizofrén helyzetben a Szkeptikus Társaság vezetői. Ilyen a filozófia is. Hraskó Gábor sokszor fogalmazott úgy, hogy abból kivehető, számára a filozófia nem fontos, nem érdekes, nem akar ezzel foglalkozni, ezt is ki akarják zárni a társaságból.
Hraskó Gábor: „De én a továbbiakban nem kívánok filozófiai fejtegetésekbe bocsátkozni. „ Vagy például ugyanitt Szilágyi András (ezidőben alelnök): „ A filozófia túl van értékelve.”
Miközben Hraskó Gábor bizonyos esetekben olyan filozófia-ellenes, hogy csak na, aközben máskor meghívják Laki Jánost a klubba előadni. És ezt Hraskó Gábor lelkesen harangozza be a blogban . Hogy aztán később úgy érveljen, hogy szimplán nem ért egyet Laki Jánossal, és kész.
Mi ennek a magyarázata? Természetesen jó dolog Laki János fényében sütkérezni. De azért filozofálni az mégiscsak megerőltető szellemi tevékenység. Netalántán gondolkodni is kellene. És egy biztos, ha a filozófia ellent mond Hraskó Gábornak, akkor annál rosszabb a filozófiának. Akkor már inkább kidobja az ablakon.
„Laki előadásával tényleg nem értettem egyet - és nem csak én nem. Ő azzal a divatos tudományfilozófiával azonosul (legalábbis ezt adta elő nekünk), miszerint a tudomány is folyamatosan mást és mást mond, tehát a mai ismeretünk semmivel sem állít pontosabbat a természetről, mint mondjuk a 200 évvel ezelőtti. Ezzel nem tudok egyetérteni. Teljesen ellentmond a tudomány kummulatív természetével - épp azzal, amiben leginkább különbözik az ezotériától és az áltudományoktól.”
Hraskó Gábor itt kb. olyan viszonyban van a filozófiával, mint az ezoterikusok a tudománnyal.
(i) Laki János álláspontját nem érti, nem is tudja felfogni. Nincsenek meg hozzá a megfelelő eszközei.
(ii) Az álláspontját tévesen egy pár évtizede divatos nézettel azonosítja (feyerabendi anarchizmus). Idáig lát filozófiában, ennél modernebb fejleményeket nem ismer.
(iii) Saját álláspontját olyan módon fogalmazza meg, ami még ennél is régebbi, kb száz éves megfogalmazás, és ma már ezzel tényleg nevetséges előhozakodni ("kummulatív", [sic]).
Egész pontosan: Laki János tudtommal nem relativista a tudományt illetően. Viszont ő, és sokan mások kritizálják a tudomány kumulatív felfogását. Hraskó lehet, hogy olvasott valamit Lakitól, és mivel nem ért egyet vele, makacsul egy olyan megfogalmazáshoz köti magát, amit ők kritizálnak. Pedig teljesen felesleges kumulatív tudományról beszélni.
Tehát Hraskó tájékozatlan, nem ismeri el a szakember hozzáértését, a saját véleményét egyenrangúnak gondolja, érvelés és vita kizárásával („nem kívánok filozófiai fejtegetésekbe bocsátkozni”) dogmatikusan ragaszkodik a véleményéhez. Abszolút ezotéria.
Hraskó Gábor problémáját a filozófiával ebben a cikkben is jeleztem. A részleteket itt nem fogalmaznám újra meg,csupán a konklúziót Hraskó és a Társaság érdekében. Ha a szkeptikus társaság áltudománnyal foglalkozik, azt kritizálja, akkor megfelelő ideológiai alapokról kell ezt tenni. Ez pedig mély tudományfilozófiai ismereteket szükségeltet. Nem lehet kikerülni a kérdést.
Teljesen felesleges, önlejárató az a kritikus, akit az elméleti alapoknál könnyedén meg lehet fogni. Hraskó Gábor a tudományosságról tévesen nyilatkozott. Lejáratta a tudományt és magát. Ezzel semmi jó szolgálatot nem tett az ügynek, amelyet szolgálni akart. A baki oka nem egyszeri tévedés, hanem az, hogy Hraskó Gábor olyanról nyilatkozott, amihez nem ért. Olyan dologról, amihez nem is akar érteni, amit vehemensen ki akar zárni.
Egy racionális társaság vezetőjének ildomos ismerni az önkritikát, és képes a társaság és az ügy érdekeit előtérbe helyezni. Ez pedig azt jelenti, hogy (i) Hraskó Gábornak nem volna szabad nyilatkoznia arról, mi a tudományosság feltétele (mert filozófiai kérdés), vagy (ii) erősen ki kéne kérnie szakértő véleményét, és oda is figyelni rá. Nem úgy, mint ahogy Laki Jánossal tette.
A filozófiai elmélyedés hiányában a tudományról, tudományosságról olyan nyilatkozatok születnek, amelyet az ezoterikusok könnyedén kikezdenek. Egy példa erre :
"Tudományos gondolkodáson pedig módszert értünk. Azt, amit az előbb is számon kértem, hogy minden állítást bizonyítani kell. "
Nos, ha a Szkeptikus Társaság ilyen magas labdát ad fel, akkor ne csodálkozzon, ha könnyedén lecsapják. Ugyanis a természettudományok soha nem tudnak bizonyítani egyetlen állítást sem, mindig csak bizonyos fokig (valószínűséggel) igazolják azokat (ha sikerül).
Ennek ellenére: " Nem elég ígérni, bizonyítani kell\". szól a cím a blogban. Vágó így fogalmazott : "Aki állít valamit, az bizonyítsa is be!"
A tudományrólalkotott vulgáris kép kell ahhoz, hogy valaki azt higgye, a fizika bizonyítja az elméleteit. Nem bizonyítja. A természettudományok igazolnak.
Korábban még én voltam az, aki lecsapott Tasi István hasonlóan képzetlen érvelésére:
"Nincs itt lehetőségem a részletes kritikára, hogy csak utaljak a filozófiai hibákra: századunk eleje óta tisztában kell lenni azzal, hogy a tudományban mit jelent a „tény", „hipotézis", „elmélet", „bizonyítás", „igazolás" (...)"
Ez az írás pedig átment Hraskó Gábor kezei között. Érdekes módon ő nem tanult belőle, ő később is tudományos bizonyításról beszélt. Tasi István viszont tanult a dologból. (Feltételezem, hogy Tasi István az ÉRTEM mozgalom tagja, vagy közeli viszonyban vannak).
A lényeg, hogy az eset illusztrálja azt, hogy a filozófiai képzetlenség micsoda bakit eredményez, erre milyen könnyen le lehet csapni a másik oldalon. Azt is, hogy Hraskó Gábor és a scientista szkeptikusok ezt a hibát rendre elkövetik.
De Hraskó Gábor nem ismeri az önkritikát, és azt sem, hogy ne csak a maga érdekeinek önző sáfára legyen. Ebben pedig a racionális, felvilágosult embertől pont ugyanolyan messze van, mint bármely ezoterikus.
A sarlatán Szkeptikus Társaság
A Szkeptikus Társaság azzal foglalkozik, hogy különböző csalók és szélhámosokat kritizáljon, akik kihasználják az embereket. Kihasználják a tudatlanságukat, butaságát, és közben sokszor maguk is tudatlanok és buták.
Például, mit szóljunk ahhoz, amikor Vágó István egy olyan ( 1 , 2 , 3 ) ( és egy másikban ) szerepel, ami igencsak manipulatív, igencsak tekintélyelvű, semennyire nem szkeptikus, nem tudományos? Vágó István azt állítja, hogy egy bizonyos hitelintézet segítenek a legjobb hitel megkeresésében. Nos, Vágó István, tudja ezt kettős vak kísérlettel igazolni? Vagy hol van a fogyasztó kávé hatásosságát kettős vak kísérlettel igazoló cikk, amely referált tudományos folyóiratban jelent meg?
Megismétlem Vágó mondását: "Aki állít valamit, az bizonyítsa is be!" Bizonyította-e Vágó a reklámban állítottakat? Nem.
Szóval Vágó István arra buzdít, hogy az egyik cégnél pár ezer forintos kütyünél ne bízzunk meg a cégben, hanem járjunk utána, ellenőrizzünk, kétkedjünk!
Ugyanez a Vágó István a fogyasztó kávéval egy eléggé sarlatángyanús dolgot akar ránk sózni. A hiteltanácsadó intézetnél pedig kifejezetten arra buzdít, hogy a mikor több millió forintról döntünk, akkor bízzunk meg egy cégben, ne magunk intézzük az ügyet, ne járjunk utána! Ne legyünk szkeptikusak!
Mint láthattuk, a Szkeptikus Társaság ugyan véletlenül a jó ügy, a tudomány mellett áll, de valójában a tudományfilozófia hiányában ezt nem tudja megfelelő alapokra helyezni. Csupán véletlenül állnak a jó oldalon. Valójában módszereikben, szellemi szintjükben nem különbek az ezoterikusoknál. Ugyanúgy jellemző rájuk a tudatlanság, a több tudásra való törekvés korlátossága, a makacsság, a kritizálhatatlanság, az önkritika hiánya.
Ez nem racionalitás, nem tudományos szkepticizmus, ez az, ami a tudománynak legrosszabbat tehet, amit a tudomány-ellenesek legbőszebben felemlegetnek: scientuzmus. Igen, a scientizmus nem jellemző a tudományra, de jellemző a Szkeptikus Társaságra.
Jellemző továbbá az is, hogy átvágnak, becsapnak, kihasználnak másokat, és még azt se mondhatjuk, hogy "nem baj, pénzben nem károsítanak meg senkit". Mert tagdíjat bizony szednek.
A Szkeptikus Társaság véleményem szerint soha nem lesz olyan jelentős, hogy majd valamilyen kutató vegye tanulmányainak tárgyává. Ugyanakkor pár száz embernek érdekes lehet képet kapnia róla, és pár tucat embernek, aki esetleg a belépés őrült gondolatával játszadozna, érdemes lehet elolvasnia, mit mond egy hajdani tag.
<!--[endif]-->
Ez egy nagyon tanulságos cikk átvágó istvánékról. Az interneten találtam.
wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2010.10.25. 14:29:03
@gerő100: bisztos vagyok benne, hogy ez csak pletyka, ami a társaság lejáratására szolgál
a tudomány sosem téved, és aki azzal foglalkozik, az szent ember, aki tudja az igazságot
azért felvetettem a témát az oldal új címén
szkeptikus.blog.hu/
de véletlenül törlődött a kommentem, most meg már azt írja, hogy:
"Ebben a blogban jelenleg nem kommentezhetsz. "
a blogmotor biztosan jó, a tudomány nem hibázott, a fizika romlott el
a tudomány sosem téved, és aki azzal foglalkozik, az szent ember, aki tudja az igazságot
azért felvetettem a témát az oldal új címén
szkeptikus.blog.hu/
de véletlenül törlődött a kommentem, most meg már azt írja, hogy:
"Ebben a blogban jelenleg nem kommentezhetsz. "
a blogmotor biztosan jó, a tudomány nem hibázott, a fizika romlott el
wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2011.03.03. 07:54:59
most kiderült, hogy egyes esetekben fantáziált is a jövőről, ami teljesen tudománytalan :((
www.blikk.hu/blikk_sztarvilag/vago-istvan-nem-igy-kepzeltem-el-a-veget-2045610/
www.blikk.hu/blikk_sztarvilag/vago-istvan-nem-igy-kepzeltem-el-a-veget-2045610/
wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2011.05.25. 07:02:21
viszont kiderült, hogy pityu nagyon boldog:
index.hu/tudomany/brittudosok/2011/05/24/a_muvelt_emberek_boldogabbak/
bár társaságunk hiányolja a boldogság mértékegységét
és hol a kettős vak teszt placebo boldogsággal???
index.hu/tudomany/brittudosok/2011/05/24/a_muvelt_emberek_boldogabbak/
bár társaságunk hiányolja a boldogság mértékegységét
és hol a kettős vak teszt placebo boldogsággal???
wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2011.08.08. 18:41:54
úgy tűnik a (kvíz)professzor végre felhagyott a jóslással, és visszatért az erősebb oldalra
Halleluja testvérek!
szkeptikus.blog.hu/2011/08/08/kiontotte_a_cod_teat_a_gvh
a poszt index címlapos lett a Gréczy blog után!!
(ahol szintén csak tények vannak felsorolva)
greczy.blog.hu/2011/08/08/2002_2010_a_gyarapodas_8_eve
Halleluja testvérek!
szkeptikus.blog.hu/2011/08/08/kiontotte_a_cod_teat_a_gvh
a poszt index címlapos lett a Gréczy blog után!!
(ahol szintén csak tények vannak felsorolva)
greczy.blog.hu/2011/08/08/2002_2010_a_gyarapodas_8_eve
wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2011.09.01. 14:23:45
Végül műsoridőt is kap, egy liberális, értelmiségi csatornán!
index.hu/kultur/media/2011/09/01/vago_istvan_az_atv-re_megy/
index.hu/kultur/media/2011/09/01/vago_istvan_az_atv-re_megy/
wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2011.10.24. 08:25:34
Bátran vállalja politikai hitvallását, is, ez a nemes, baloldali, felsőbbrendű, értelmiségi példakép!!
index.hu/kultur/media/2011/10/23/vago_gyurcsanyista_vagyok/
index.hu/kultur/media/2011/10/23/vago_gyurcsanyista_vagyok/
wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2012.05.16. 17:28:23
annak idején ezt a cikket nem közöltük, pedig ebből a vitából is nagyon jól látszik, mennyivel felsőbbrendű egy értelmiségi, mint az alpári, unalmas Fábry
( youtu.be/rMNzcH0ABwc ):
hetivalasz.hu/itthon/fabry-sandor-es-vago-istvan-a-ringben-i-19145/
hetivalasz.hu/itthon/fabry-sandor-es-vago-istvan-a-ringben-ii-19212/?oldal=1
jól megmutattad Pityu! az értelem nevében! tömlöcbe az otthon szülőkkel!
( youtu.be/rMNzcH0ABwc ):
hetivalasz.hu/itthon/fabry-sandor-es-vago-istvan-a-ringben-i-19145/
hetivalasz.hu/itthon/fabry-sandor-es-vago-istvan-a-ringben-ii-19212/?oldal=1
jól megmutattad Pityu! az értelem nevében! tömlöcbe az otthon szülőkkel!
wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2013.02.14. 20:27:15
Már a szélsőjobbos, szarmagyar index is jósolgat az áltudományos cikkében :(
index.hu/tudomany/tortenelem/2013/02/14/benedek_utodja_lesz_az_utolso_papa/
index.hu/tudomany/tortenelem/2013/02/14/benedek_utodja_lesz_az_utolso_papa/
Utolsó kommentek